Erdély látnivalói, a mi szemünkkel

csiksomlyo-karpatok-olcsonyaralasok

Erdély mindenki számára különleges látnivalókat, felejthetetlen élményeket ígér: középkori várkastélyok, századfordulós nagyvárosi építészet, történelmi és irodalmi emlékhelyek, csodálatos mesebeli falvak, lenyűgöző természeti szépségek, tüneményes és barátságos emberek, ínycsiklandó étel- és pálinka különlegességek várják az idelátogatókat.

A világ egyik legismertebb útikönyve, a Lonely Planet 2016-ban Erdélyt választotta a világ legszebb régiójává. Az értékelést egy szakértői csoport állította össze, de természetesen az utazók élményeit is figyelembe vették.

Erdélyen végigszaladva mutatja be a régiót a nagyvilágnak a gyergyószentmiklósi, jelenleg Londonban élő Ruczuj Szabolcs. (maszol.ro)


Városok, amelyeket látni kell

Kolozsvár

Kolozsvárt, ahol az ország legnagyobb egyeteme működik, Erdély nem hivatalos fővárosának is tartják.

Napjainkban nemcsak Erdély, de Románia művészeti és kulturális központjainak is egyike, ahol Mátyás király szobrát és a XIV. században épült gótikus Szent Mihály templomot is megnézhetjük, amit Erdély második legnagyobb templomaként tartanak számon.

Ugyanitt a kolozsvári Szépművészeti Múzeumban, melyet a Bánffy-család egykori kastélyában rendeztek be, gyönyörű festményeket és művészeti tárgyakat tekinthetünk meg.

Nagyszeben

A város története a XII. századra nyúlik vissza, gyönyörű főtere van, melyet már a XV. század óta használnak. Itt található a barokk építészeti csoda, a Brukenthal-kastély, ahol a világ egyik legrégibb múzeuma működik.

Segesvár

Segesvárat, Erdély legfestőibb középkori várnegyedét a Világörökség részét képező segesvári vár falain belül találjuk. Marosvásárhelytől 45 km-re, a Nagyküküllő fölé emelkedik szenzációs várával.

A XII. század folyamán II. Géza királyunk a német kézműveseket és kereskedőket, az erdélyi szászokat telepítette ide, hogy védjék a határt. Ők egy jól fejlődő kereskedővárost építettek fel. A hely Európa egyik legnagyobb konzervált középkori városa, így mindenképp kihagyhatatlan turisztikai célpont.

Székelyudvarhely

A magát “legmagyarabb” városként aposztrofáló Székelyudvarhely összetéveszthetetlen hangulatú diákváros.

Főterén Orbán Balázs szobra, a székely hősökre emlékező Vasszékely és az Emlékezés Parkja állítanak emléket az elmúlt századoknak.

A város szélén Szejkefürdő borvízforrása és székelykapui csábítanak pihenőre, a kapusor felett pedig Orbán Balázs síremléke előtt van alkalom fejet hajtani. Székelyudvarhely felé esik útba Korond, a székely fazekasság központja, illetve Farkaslaka, Tamási Áron szülőházával és síremlékével.

szekelyudvarhely-erdely-olcsonyaralasok


Temesvár

A magyar és a szerb határtól nem messze helyezkedik el a kulturális sokszínűségéről híres Temesvár, amely Románia harmadik legnépesebb települése. A jelenlegi városkép kialakulásában fontos szerepet játszottak a német, magyar, szerb, bolgár, olasz és görög hatások, ezért méltán nevezik a várost „Kis Bécsnek” is.


Kirándulások Erdély környéken

Medve-tó és a Szent Anna-tó

A szovátai Medve-tó a világ legnagyobb heliotermikus tava. Természetvédelmi terület, de engedélyezett benne a fürdés. Sós vízét a meddőség gyógyítására ajánlják, de reumatikus és gyulladásos betegségek kezelésére is.

A tündérek lakta Szent Anna-tó a vulkanikus Csomád-hegységben található. Érintetlen környezete, névadója legendája és hűs vize teszik az egyik legkedveltebb kirándulóhellyé.

Gyilkos-tó és a Békás-szoros

Igazi turista mágnesnek is tekinthető ez a két egymástól mindössze csupán csak néhány kilométerre található erdélyi kirándulóhely. A Gyilkos-tó Hargita megyében, a Hagymás-hegységben található.

A hely különlegességét az adja, hogy a vízfelületen mindenütt egy erdő maradványait, a vízből kibukkanó fenyőfa csonkokat látunk.

A Gyilkos-tó közelében, a Békás-patak völgyében található ez az öt kilométer hosszú, hegymászók körében nagy népszerűségnek örvendő szurdokvölgy, a Békás-szoros.

A hely Európa egyik természeti kincse és a Gyilkos-tóval együtt nemzeti parkká minősítették.

A hely zord szikláin kívül csodás állat- és növényvilágával is büszkélkedhet. Olyan ritkaságokat találunk itt, mint a havasi gyopár, vagy a kisasszonypapucs, de a szerencsések siketfajdot, mogyorós pelét is láthatnak.

Tordai-hasadék

Azok, akik kicsit is ismerik Erdélyt, szinte bizonyosan hallottak már a Tordai-hasadékról. A szurdok a Torockói-hegység Torda városának közelében található nyúlványában alakult ki.

Az első tudományos földrajzi leírások szerint barlangjáratok beomlása révén jött létre, azonban az újabb kutatások bebizonyították, hogy elsősorban a mészkővidék kiemelkedése folyamán fokozatosan bevágódó Hesdát-patak hozta létre a meredek, 2-300 m magas falakkal szegélyezett szurdokot.

tordai-hasadek-olcsonyaralasok
Tordai-hasadék
tordai-hasadek-erdely-olcsonyaralasok
Tordai-hasadék

Székelykő

Az 1128 méter magas hegy a Torockói-hegység része. Nevét a hegytetőn levő egykori várról kapta.

A mészkősziklák lentről is csodás látványt nyújtanak, de érdemes a turistajelzés mentén felkapaszkodni a hegy tetejére is, mert a kilátás innen a legszebb, és a felfelé vezető út is élményekkel teli.

torocko-erdely-olcsonyaralasok

Várak

Varjúvár

Igaz nem vár, csak kisebb kastély, de építészetileg egy fontos emléke a múltnak Erdélyben, Szilágy megyében. Sztána, ez a kicsiny falu legismertebb építészeti emléke Kós Károly saját háza, az eredetileg hétvégi háznak szánt Varjúvár, melyet 1909-ben tervezett, 1910 őszén és telén épített, majd 1925-ben bővített.

Törcsvár

Brassó közelében terül el a Törcsvári-szoros, mely a törcsvári kastélyról vált híressé a környékre látogatók körében. Úgy tartják ugyanis, hogy a kastély egykor a legendából ismert Vlad Țepeșnek, más néven Drakula grófnak adott otthont.

Az épület ma múzeumként működik, melynek állandó kiállítása az egykori román királyi család emléktárgyaiból áll.

Vajdahunyad vára

Vajdahunyad vára Erdély legimpozánsabb és leglátványosabb, teljesen épen maradt középkori vára, a régió leghíresebb turisztikai látványossága. A lenyűgöző gótikus várkastély, egyik legnagyobb magyar regényírónk, Mikszáth Kálmán szavaival élve a “várak királya”. A Vajdahunyad csúnya, ipari városa fölé emelkedő dombon büszkén trónoló sasfészek hat évszázad történelmének emlékét őrzi és hirdeti, nemcsak a Hunyadiakét, hanem erdélyi fejedelmek és hányatott sorsú családokét is.

Parajdi sóbánya

A Kárpát-medence legfontosabb sóbányája gazdasági funkciója mellett nem csupán kitűnő csemege a kíváncsi turisták számára, de egyben egészségi központként is működik, ugyanis sós, fertőtlenítőhatású levegője kitűnően alkalmas asztma és egyéb légúti betegségek gyógyítására.

A hangulatos kisközség központjából alagút vezet a sóhegy belsejébe. A látogatók és a betegek innen autóbusszal juthatnak le a 80 méter mélyen fekvő bányába, amely hatalmas méreteivel, fenséges termeivel önmagában is lenyűgöző látvány.

parajd-sobanya-olcsonyaralasok
Parajdi sóbánya

Csíksomlyói zarándokhely

Románia közepén, Csíkszereda mellett fekszik Csíksomlyó, amely a katolikus vallású székelyek legfontosabb zarándokhelye. A pünkösd idején tartott, híres csíksomlyói búcsú az összmagyarság eseményévé vált, a szabadtéri mise több százezer látogatóval zajlik a falu melletti völgy területén.

csiksomlyo-zarandokhely-olcsonyaralasok
Csíksomlyói zarándokhely

Korond

Akik szeretik a hagyományos virágdíszítésű égetett kerámiákat és a fonott kosarakat, azoknak mindenképp érdemes a Marosvásárhelytől 60 kilométerre fekvő Korondra ellátogatniuk. A község főútja tulajdonképpen egy nagy kirakodóvásár, ahol nemcsak meseszép kerámiákat, de egyéb erdélyi jellegzetes szuveníreket is begyűjthetünk.

Erdély látnivalói térképen

Erdélyi kisokos

A medve itt tényleg nem játék
Ahogy a székelyek mondják “a sör nem alkohol, a medve meg nem játék” bizony nagyon is fontos tudnivaló, ha Erdélyben jársz. A Kárpátok erdeiben ugyanis könnyen szembejöhet veled egy barnamedve, ahol közel ötezer állat él vadon, természetes élőhelyén.

Magyar-szász barátság
Erdélyben a magyarok mellett szászok is élnek, akik a 12. században a törökök és a tatárok ellen védték magukat. Míg a 20. század elején közel negyedmillióan éltek Erdélyben, addig a számuk a kétezres évekre jelentősen visszaesett, manapság 15 ezer német ajkú szász ember él csupán ezen a környéken. Szászfehéregyháza az egyik legismertebb szász település Erdélyben.

Károly herceg is idejár
A brit trónörökös 1998-ban járt először Erdélyben. Annyira megtetszett neki a környék, hogy pénzt is áldozott az apró falvak megőrzésére. Megvásárolt és újjáépített egy gyönyörű farmot, a Sepsiszentgyörgy melletti Zalánpatakán, amelyet akár még te is kibérelhetsz.

Erdélyi gasztronómia

Az erdélyi vendégszeretet messze híres az egész világon: mindenhol szíves vendéglátást tapasztalunk, étel-ital felhozatalra pedig soha nem a kiporciózás, sokkal inkább a bőség jellemző; turistaként, de akár egyszerű vendégként is csak bírjuk hárítani a kedves háziasszony repetáját.

Akik már kóstolták a jellegzetes erdélyi ételeket, azok tudják, hogy sehol se ilyen finom a tárkonyos burgonyaleves(pityókaleves), a vinetta (padlizsánkrém), de ha igazi kürtöskalácsot szeretnénk falatozni, akkor is érdemes Erdélybe látogatni.

A kürtőskalács itt szigorúan fahengerre tekert, ujjnyi vastag kelt tészta, amelyre mézes-tojássárgás mázat kennek, és tört diót szórnak, és ami csak a faszén parazsán sül meg igazán jól.

Jellegzetes erdélyi eledel náluk még a puliszka, ami úgy készül, hogy sós, forró vízben felforralják a kukoricadarát. Gyergyón a puliszkát kiterítik egy vizes konyharuhán, majd feltekerik, és cérnával felvágják, máshol pedig a rétegezett puliszka örvend népszerűségnek akár édesen, akár sós változatban, akár köretnek, de sok helyen desszertként is fogyasszák.

Ha erre járunk kihagyhatatlan még a korpaciberével savanyított csorbaleves, a miccs, de a különböző erdei gyümölcsökből készült szörpök és lekvárok is lélegzetelállítóan finomak.

Miccs (románul: mititei, mici)

Erdélyben történelmi hagyománya van a pálinkakészítésnek, így a különféle gyümölcspálinkák kóstolása kihagyhatatlan stációi kell, hogy legyenek kirándulásunknak.

A pálinka mellett, a székely ember számára a borvíz a mindennapok itala, már a régi időktől fogva ismerik és használják. Az ásványvizet nevezik a helyiek borvíznek, nevét az ital enyhén savanykás ízéről kapta, a forráshelyet ennek megfelelően borkútnak is nevezték.

A Székelyföldön található borvizek rendkívül sokfélék, de túlnyomó részben szénsavas, bikarbonátos, kalciumos, magnéziumos, vasas, kénes, enyhén sós vizek formájában jelennek meg.


Összességében

Erdély csodaszép tájai, vadregényes falvai, különleges építészeti emlékei, illetve az itt tapasztalt vendégszeretet mindenkit elvarázsol. Akinek csak lehetősége adódik rá, ragadja meg az alkalmat, és látogassa meg ezt a csodás vidéket, hisz biztosan meg fogja babonázni ez a mesés hangulatú környezet és kulturális atmoszféra mellyel az át van itatva a hely.

Egy biztos: aki már járt Erdélyben, visszavágyódik oda, és soha nem felejti el azokat a napokat vagy heteket, amelyeket ott töltött.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük